Hajózási táblák

Egy sárga rombusz: mindkét irányból használható ajánlott átjáró

Az 1-es számmal jelölt sárga rombusz az átjáróhoz tartozik. A D.1.a jel mindkét irányú használatra ajánlott nyílást jelöl. Ebből számolnod kell a másik irányból érkező hajó lehetőségével is. A két szélen levő zöld–fehér táblákat ne add hozzá a sárga jel darabszámához: azok a nyíláson belüli területet jelölik. Éjszaka ennek egy sárga fény felel meg.

– A forrásábra megnyitása eredeti méretben (új lapon)

Forrás: Hajózási Szabályzat – áthaladás híd alatt · Hajózási Szabályzat – a hídnyílás jelzéseinek ábrái · A hajózási jelek rendelete – hídjelzések és elhelyezésük

Két sárga rombusz: az ellenkező irányú áthaladás tilos

A két sárga rombusz együtt D.1.b jelzés. Az ajánlott átjárót ebből az irányból lehet használni, az ellenkező irányból tilos az áthaladás. A két tábla egymás mellett és egymás fölött is elhelyezhető. A függőleges vagy vízszintes pár nem két hajó számára kijelölt sávot jelent. Éjszaka két sárga fény hordozza ugyanezt a jelentést.

– A forrásábra megnyitása eredeti méretben (új lapon)

Forrás: Hajózási Szabályzat – áthaladás híd alatt · Hajózási Szabályzat – a hídnyílás jelzéseinek ábrái · A hajózási jelek rendelete – hídjelzések és elhelyezésük

Zöld–fehér táblák: ajánlott közöttük maradni

Itt nem a hídnyílás fölé csoportosított sárga párt látod. A D.2 táblák a nyílás két oldalán állnak, és a köztük levő terület használatát ajánlják. A kérdés kulcsszava ezért az „ajánlott”. Ezt ne fordítsd le automatikusan a két jel közén kívüli terület önálló tilalmára. A kapcsolódó éjszakai jelzés két zöld fény.

– A forrásábra megnyitása eredeti méretben (új lapon)

Forrás: Hajózási Szabályzat – áthaladás híd alatt · Hajózási Szabályzat – a hídnyílás jelzéseinek ábrái · A hajózási jelek rendelete – hídjelzések és elhelyezésük

Vörös–fehér táblák: a kijelölt területen kívül tilos

A zöld–fehér D.2 pár között ajánlott maradni; a vörös–fehér A.10 pár által kijelölt területen kívül tilos áthaladni. Hasonlítsd össze a két képet: a szélső táblák színe megváltozott, így a jelzés jelentése is más. Ezen a képen a két jel közötti területen kell maradni. A középső sárga rombusz közben továbbra is az átjáróról ad információt. Az egyik jelzés jelentése nem törli a másikét.

– A forrásábra megnyitása eredeti méretben (új lapon)

Forrás: Hajózási Szabályzat – áthaladás híd alatt · Hajózási Szabályzat – a hídnyílás jelzéseinek ábrái · A hajózási jelek rendelete – hídjelzések és elhelyezésük

Fehér nyíl vagy állandó–villogó fehér pár: ajánlott haladási irány

A kék alapon fehér nyíl a nyíl irányába ajánlja a haladást. Éjszaka az állandó fehér fénytől a villogó fehér fény felé mutat ugyanilyen ajánlást. Ez útvonalválasztási segítség, nem önálló behajózási engedély és nem kötelező haladási irány.

– A forrásábra megnyitása eredeti méretben (új lapon)

Forrás: Hajózási Szabályzat – a hídnyílás jelzéseinek ábrái · KAV – belvízi kedvtelési célú vizsgatematika és kérdésbank

Zöld áthaladási jel: az átjárás engedélyezett

A zöld–fehér–zöld tábla, illetve egy vagy két állandó zöld fény azt közli, hogy az áthaladás engedélyezett. Ez erősebb állítás az ajánlott iránynál, de a hajó méreteit, a forgalmi helyzetet és más tiltó jelzéseket továbbra is figyelembe kell venni.

– A forrásábra megnyitása eredeti méretben (új lapon)

Forrás: Hajózási Szabályzat – a hídnyílás jelzéseinek ábrái · Hajózási Szabályzat – áthaladás híd alatt · KAV – belvízi kedvtelési célú vizsgatematika és kérdésbank

A jelzés felismerése után jön a tényleges áthaladás eldöntése

Képzelj el egy keskeny, egy sárga rombusszal megjelölt nyílást. Abból, hogy mindkét irányból használható, nem következik, hogy két hajó egyszerre elfér benne. A HSz a mélységhez, szélességhez és szabad magassághoz illő hajózást kíván meg; a szűk hídnyílásnál külön találkozási szabályok is számítanak. Egy tanulói ábra nem adja meg a mai vízállást és a saját hajód helyigényét.

• Előbb azonosítsd az adott nyílás irányjelzését és az esetleges tilalmat.
• Ezután válaszd el a nyílás teljes szélességét a jelekkel megadott sávtól.
• Végül a tényleges méretek és a forgalom alapján döntsd el, megkezdhető-e az áthaladás. Az ajánlott átjáró jelzése önmagában nem áthaladási elsőbbség.

Forrás: Hajózási Szabályzat – áthaladás híd alatt · Hajózási Szabályzat – óvatosság és különböző kishajók találkozása

Hajóhíd: előbb a jelét, majd a 100 méteres határt ismerd fel

A hajóhidat saját táblajel azonosítja. A zárt hajóhíd 100 méteres megközelítési korlátja távolsági szabály, nem a hídnyílás mérete és nem általános megállási távolság minden hídnál. A szabályban szereplő kivételek miatt mindig az adott helyzet teljes leírását olvasd el.

– A forrásábra megnyitása eredeti méretben (új lapon)

Forrás: Hajózási Szabályzat – hajóhíd jelölése és megközelítése · KAV – belvízi kedvtelési célú vizsgatematika és kérdésbank

Közelítés: sebességcsökkentés és a kezelő utasításainak követése

Nyitható hídhoz érve csökkenteni kell a sebességet, jelezni kell az áthaladási szándékot, és követni kell a kezelő hajózásbiztonsági utasításait. Ezek a lépések a fényjelzés értelmezése előtt is érvényesek; a rádiózás vagy a híd látványa nem helyettesíti őket.

– A forrásábra megnyitása eredeti méretben (új lapon)

Forrás: Hajózási Szabályzat – nyitható hidak megközelítése és fényjelzései · KAV – belvízi kedvtelési célú vizsgatematika és kérdésbank

Egy vagy több vörös: az áthaladás tilos

Egy vörös fény vagy a híd két oldalán egy-egy vörös fény az áthaladást tiltja. A megállási helyet a parti jelzés adja meg; nem szabad a képből önkényes, például öt méteres távolságot kitalálni. A nyitott kapu vagy szerkezet látványa sem írja felül a vörös jelzést.

– A forrásábra megnyitása eredeti méretben (új lapon)

Forrás: Hajózási Szabályzat – nyitható hidak megközelítése és fényjelzései · Hajózási Szabályzat – a hídnyílás jelzéseinek ábrái · KAV – belvízi kedvtelési célú vizsgatematika és kérdésbank

Két egymás feletti vörös: a hídnyitás szünetel

A függőleges vörös fénypár külön állapotot jelez: a híd nyitása a hajózás számára szünetel. Ez nem kétirányúsági jel, nem indulási előkészület, és nem azonos az egyszerű vörös tiltás magyarázatával, még ha az áthaladás ekkor sem kezdhető meg.

– A forrásábra megnyitása eredeti méretben (új lapon)

Forrás: Hajózási Szabályzat – nyitható hidak megközelítése és fényjelzései · KAV – belvízi kedvtelési célú vizsgatematika és kérdésbank

Vörös és sárga együtt: csak a kis magasságú hajó kivétele

A sárga fény nem törli általánosan a vörös tilalmat. Egy sárga fény a kis magasságú hajók kétirányú áthaladását engedi; két sárga fény a jelzett megközelítési irányból ad egyirányú kivételt. Előbb tehát azt kell eldönteni, valóban kis magasságú-e a hajó, majd a sárga fények számát is meg kell figyelni.

– A forrásábra megnyitása eredeti méretben (új lapon)

Forrás: Hajózási Szabályzat – nyitható hidak megközelítése és fényjelzései · KAV – belvízi kedvtelési célú vizsgatematika és kérdésbank

Zöld: az áthaladás szabaddá vált

Egy vagy több zöld fény az áthaladást szabaddá teszi. A hajóvezető ettől még köteles biztonságos sebességgel, a kezelő utasításai és a rendelkezésre álló szabad tér figyelembevételével haladni. A zöld jelzés engedély, nem korlátlan elsőbbség.

– A forrásábra megnyitása eredeti méretben (új lapon)

Forrás: Hajózási Szabályzat – nyitható hidak megközelítése és fényjelzései · KAV – belvízi kedvtelési célú vizsgatematika és kérdésbank

Állandó fehér és villogó fehér: megállás vagy továbbhaladás

Jelzőállomásnál az állandó fehér fény akadályt és megállási kötelezettséget jelent. A villogó fehér fény a továbbhaladás lehetőségét jelzi. A fehér fény jelentését ezért a villogás és a teljes jelzéskép alapján kell eldönteni; nem szabad minden fehér fényt automatikusan szabad jelnek venni.

– A forrásábra megnyitása eredeti méretben (új lapon)

Forrás: Hajózási Szabályzat – jelzőállomások állandó és villogó fehér fénye · Hajózási Szabályzat – zsilipelés, be- és kihajózási fényjelzések · KAV – belvízi kedvtelési célú vizsgatematika és kérdésbank

A kamra falán jelölt határok között kell maradni

A zsilipkamra falán elhelyezett határjelek megmutatják azt a szakaszt, amelyen belül a hajónak a zsilipelés alatt maradnia kell. A vonal nem általános motorleállítási pont, és nem kizárólag nagyhajók számára fenntartott terület.

– A forrásábra megnyitása eredeti méretben (új lapon)

Forrás: Hajózási Szabályzat – zsilipelés, be- és kihajózási fényjelzések · KAV – belvízi kedvtelési célú vizsgatematika és kérdésbank

Két vörös fény: az elrendezés választja el a zárt és a nem üzemelő állapotot

Két egymás feletti vörös fény azt jelenti, hogy a behajózás tilos és a zsilip nem üzemel. Két egymás melletti vörös fény szintén tilt, de a zsilip zárt állapotát jelzi. Azonos szín mellett ezért a függőleges vagy vízszintes elrendezést is meg kell figyelni.

– A forrásábra megnyitása eredeti méretben (új lapon)

Forrás: Hajózási Szabályzat – zsilipelés, be- és kihajózási fényjelzések · KAV – belvízi kedvtelési célú vizsgatematika és kérdésbank

Egy önálló vörös: zárt zsilip; az előkészítéshez külön összetett jel kell

A hatályos jelzésrendszerben az önálló vörös fény a behajózást tiltja és zárt zsilipet jelez. A forráskérdés válasza ezt a nyitási előkészülettel is összevonja, miközben az előkészítéshez más jelzéskép tartozik. Emiatt ez a tétel tanulható marad, de a hivatalos kulcs tisztázásáig kimarad az új pontozott próbavizsgákból.

– A forrásábra megnyitása eredeti méretben (új lapon)

Forrás: Hajózási Szabályzat – zsilipelés, be- és kihajózási fényjelzések · KAV – belvízi kedvtelési célú vizsgatematika és kérdésbank

Vörösből vörös–zöldbe: még tilos, de a nyitás előkészítése folyik

Ha a két vízszintes vörös egyikét lekapcsolják, vagy vörös és zöld fény jelenik meg együtt, a behajózás továbbra is tilos, de a zsilip nyitásra előkészítés alatt áll. Ez felkészülési állapot: nem szabad úgy kezelni, mintha már zöld jelzés lenne.

– A forrásábra megnyitása eredeti méretben (új lapon)

Forrás: Hajózási Szabályzat – zsilipelés, be- és kihajózási fényjelzések · KAV – belvízi kedvtelési célú vizsgatematika és kérdésbank

Zöld bejárati jelzés mellett is a kezelő határozza meg a sorrendet

A zöld fény szabaddá teszi a behajózást, de a kishajó nem követelhet külön zsilipelést, és a zsilipszemélyzet értesítése, illetve az általa meghatározott sorrend szerint hajózik be. Az üres kamra önmagában nem jogosít fel az azonnali, bejelentkezés nélküli behajózásra.

– A forrásábra megnyitása eredeti méretben (új lapon)

Forrás: Hajózási Szabályzat – zsilipelés, be- és kihajózási fényjelzések · KAV – belvízi kedvtelési célú vizsgatematika és kérdésbank

Kijáratnál vörös tilt, zöld enged – a nyitott kapu nem elég

A kijáratnál egy vagy két vörös fény tiltja a kihajózást. Egy vagy két zöld fény szabaddá teszi. A kapu fizikai nyitottsága nem írja felül a vörös jelzést, ezért a hajóvezetőnek a fényállapotot kell követnie.

– A forrásábra megnyitása eredeti méretben (új lapon)

Forrás: Hajózási Szabályzat – zsilipelés, be- és kihajózási fényjelzések · KAV – belvízi kedvtelési célú vizsgatematika és kérdésbank

Jelzés nélkül külön engedély kell

Ha a zsilip be- vagy kijáratánál nincs fény- vagy táblajelzés, a nyitott kapu ellenére sem szabad a zsilipszemélyzet külön engedélye nélkül továbbhaladni. A jelzés hiánya nem jelent automatikus szabad utat, és a saját felelősségre történő áthaladás sem elfogadható helyettesítő.

– A forrásábra megnyitása eredeti méretben (új lapon)

Forrás: Hajózási Szabályzat – zsilipelés, be- és kihajózási fényjelzések · KAV – belvízi kedvtelési célú vizsgatematika és kérdésbank

A folyó oldalát a torkolat felé nézve nevezd meg

A jobb és bal part elnevezését a forrástól a torkolat felé néző megfigyelőhöz viszonyítjuk. Ez a név attól nem változik, hogy a hajód merre fordul. A hétköznapi alaphelyzetben völgymenetben a torkolat, hegymenetben a forrás felé haladsz. Ha előbb a folyásirányt rajzolod fel, a bal és jobb partot mindkét haladási irányban ugyanott tudod hagyni.

• A folyó jobb partja nem mindig esik a saját jobb kezed felé.
• A „balra tartok” manőver és a „bal parti jel” más viszonyítási alapot használ.
• Ez a példa egyszerű folyami haladást feltételez. Csatornánál a meghatározott irányt, különleges hajóhelyzetnél az arra vonatkozó szabályt is ismerni kell.

Forrás: Hajózási Szabályzat – jobb és bal part, hegy- és völgymenet

A vörös oldaljel a hajóút jobb szélét jelöli

A példán ugyanannak a jobb oldali kitűzésnek több megjelenési formáját látod. A szokásos oldaljel vörös; a hengeres alak vagy hengeres csúcsjel is segíti a felismerést. Az ábra oldalnézetében a henger négyzetesnek látszhat. A feladat megoldásakor először a jelhez rendelt hajóútszélt mondd ki, ne rögtön a saját kormányzási irányodat.

– A forrásábra megnyitása eredeti méretben (új lapon)

Forrás: Hajózási Szabályzat – a hajóút két szélének kitűzése · A hajózási jelek rendelete – folyami és tavi kitűzés

A zöld oldaljel a hajóút bal szélét jelöli

A másik oldalon a zöld színhez a kúp alakja vagy – ahol van – felfelé mutató kúpos csúcsjel társul. A képen ezért látszanak háromszög alakú részek. A vörös és zöld oldaljelekből együtt tudod elképzelni a köztük vezető hajóutat. A part felőli oldalra kerülés már kívül vihet ezen a kijelölt sávon.

– A forrásábra megnyitása eredeti méretben (új lapon)

Forrás: Hajózási Szabályzat – a hajóút két szélének kitűzése · A hajózási jelek rendelete – folyami és tavi kitűzés

Fordulás után a jel neve marad, a saját oldalad változik

Képzeld el a hajódat a két oldaljel közé, először a torkolat felé fordítva. A vörös jel a jobb, a zöld a bal oldaladon lesz. Most csak a hajót fordítsd meg a képzeletbeli rajzon. A vörös jel nem költözik át a folyó másik szélére, de a hajód bal oldalára kerül. Ezzel levezethető a táblázat, külön emlékeztető mondóka nélkül.

• A táblázat a bója hajóhoz viszonyított helyét mondja meg; nem arra utasít, hogy közvetlenül mellette vagy valamelyik parthoz szorulva haladj.
• Nem állapítható meg belőle egyedül a szükséges oldaltávolság, vízmélység vagy a találkozás módja.
• A levezetés a folyó hajóútjának vörös és zöld széljelzéseire vonatkozik. A tavi kardinális jelrendszer az égtájakhoz viszonyít. Elágazásjel, kikötőbejárat vagy különleges jelzés esetén is előbb az adott jelrendszert azonosítsd.

Forrás: Hajózási Szabályzat – jobb és bal part, hegy- és völgymenet · Hajózási Szabályzat – a hajóút két szélének kitűzése · A hajózási jelek rendelete – folyami és tavi kitűzés · Hajózási Szabályzat – óvatosság és különböző kishajók találkozása

A P betű és a fénykarakter különíti el a veszteglőhely-határt

A P betűs vörös vagy zöld bója a hajóút és a megfelelő oldali veszteglőhely határát mutatja. A hozzá tartozó fénykarakter eltér a szokásos villanó oldaljeltől. A szín továbbra is megmondja, hogy a hajóút jobb vagy bal oldaláról van szó; a P és a fényritmus a funkciót pontosítja.

• A P nem azt jelenti, hogy a bója bármely oldalán szabad vesztegelni.
• A kijelölt veszteglőhely helyi, hajókategória- és távolsági szabályai külön érvényesek.
• A villanó oldaljel és a veszteglőhelyet határoló jel közti különbséget a teljes jelképből olvasd ki.

– A forrásábra megnyitása eredeti méretben (új lapon)

Forrás: Hajózási Szabályzat – a hajóút két szélének kitűzése · KAV – belvízi kedvtelési célú vizsgatematika és kérdésbank

Parti irányjel és parti veszélyjel nem ugyanaz

A partközelítő és iránytartó jel a hajóút parthoz viszonyított helyzetét segít követni. A háromszög alakú parti veszélyjel ezzel szemben mederbe nyúló műtárgyra vagy parti veszélyes helyre figyelmeztet. Mindkettő lehet vörös vagy zöld jellegű a partoldal szerint, de a formájuk és feladatuk eltér.

• Vörös jelleg: jobb part; zöld jelleg: bal part.
• A villanó fényű irányjel a hajóút vonalvezetését segítheti követni.
• A veszélyjel mellett a tényleges mederszélességet és vízmélységet továbbra is ellenőrizni kell.

– A forrásábra megnyitása eredeti méretben (új lapon)

Forrás: Hajózási Szabályzat – a hajóút két szélének kitűzése · A hajózási jelek rendelete – folyami és tavi kitűzés · KAV – belvízi kedvtelési célú vizsgatematika és kérdésbank

A fehér jel a hajóút szerkezetét mutatja, nem egyszerű középjel

A fehér fényű, összetett színű jel szétágazást, összefolyást vagy a hajóúton belüli akadályt jelezhet. A feladatban a kétoldali elhaladás lehetősége a jelzett helyzetből következik, de ebből nem szabad azonos vízmélységre vagy azonos manővertérre következtetni.

• Először döntsd el: úszójel vagy parti szétágazásjel látható.
• A fehér fény és az összetett alak különbözteti meg a vörös–zöld oldaljelektől.
• A választott ág biztonságát a helyi kitűzés, mélység és forgalom együtt határozza meg.

– A forrásábra megnyitása eredeti méretben (új lapon)

Forrás: Hajózási Szabályzat – a hajóút két szélének kitűzése · A hajózási jelek rendelete – folyami és tavi kitűzés · KAV – belvízi kedvtelési célú vizsgatematika és kérdésbank

A feltakaró jelpár hosszabb oldalváltást vezet be vagy zár le

A feltakaró jelek a hajóút egyik part felől a másik felé tartó hosszabb átmenetének kezdetét és végét jelölik. A jobb parti jel téglalaphoz, a bal parti jel rombuszhoz hasonló. A két jel együtt ad irányvonalat; egyetlen jelből ne vezess le teljes manővert.

• A jobb és bal parti változat alakja szándékosan eltér.
• A jelpárt a partoldallal és a következő jel helyzetével együtt olvasd.
• A jel az útvonal vezetését segíti, nem helyettesíti a forgalmi és mélységi döntést.

– A forrásábra megnyitása eredeti méretben (új lapon)

Forrás: Hajózási Szabályzat – a hajóút két szélének kitűzése · A hajózási jelek rendelete – folyami és tavi kitűzés · KAV – belvízi kedvtelési célú vizsgatematika és kérdésbank

Vörös–fehér–vörös: az adott nyíláson vagy szakaszon tilos az áthaladás

A hídon, duzzasztóművön vagy szabályozott víziútszakaszon megjelenő vörös–fehér–vörös tábla és a vörös fény ugyanabba az alapjelentésbe vezet: az érintett nyíláson vagy sávban nem szabad áthaladni. A kép egészéből azt kell megállapítani, melyik nyílásra vonatkozik a jel.

• Egy vörös fény és két egymás melletti vörös fény egyaránt tiltó lehet.
• A zöld vagy más engedélyező jelzés hiányát ne pótold a nyitott nyílás látványával.
• A tartós lezárást az ismétlődő, függőleges elrendezés külön is jelezheti.

– A forrásábra megnyitása eredeti méretben (új lapon)

Forrás: Hajózási Szabályzat – tiltó jelek · KAV – belvízi kedvtelési célú vizsgatematika és kérdésbank

A nyilak iránya mutatja, hogy csak az előzés vagy a találkozás is tilos

Azonos irányú nyilak esetén az előzés a kérdés. Egymással szemben álló nyilaknál a szembejövő forgalommal való találkozás is része a tilalomnak. A fekete nyilak irányát ezért ugyanúgy olvasd, mint a vörös átlót.

– A forrásábra megnyitása eredeti méretben (új lapon)

Forrás: Hajózási Szabályzat – tiltó jelek · KAV – belvízi kedvtelési célú vizsgatematika és kérdésbank

P, horgony és kikötőbak: veszteglés, horgonyzás és parthoz kötés

A három piktogram három külön műveletet választ szét. A P a veszteglést, a horgony a horgonyzást és a vonszolást, a kikötőbak a parthoz kötést tiltja. A kiegészítő szám vagy nyíl a hatály területét jelöli.

– A forrásábra megnyitása eredeti méretben (új lapon)

Forrás: Hajózási Szabályzat – tiltó jelek · KAV – belvízi kedvtelési célú vizsgatematika és kérdésbank

Megfordulás, hullámkeltés és kijelölt átjárószélesség

A körbeforduló nyíl a fordulásra, a hullámvonal a hullámkeltésre, a két oldali határjel az átjáró használható szélességére vonatkozik. Ezek eltérő döntési kérdések: manőver, környezeti hatás és térbeli határ.

– A forrásábra megnyitása eredeti méretben (új lapon)

Forrás: Hajózási Szabályzat – tiltó jelek · KAV – belvízi kedvtelési célú vizsgatematika és kérdésbank

A középső piktogram nevezi meg a tiltott hajókategóriát

Propeller, SPORT felirat, vízisíelő, vitorlás, szörfös, evezős vagy jet-ski: mindegyik külön célzott tiltást jelent. Ne általánosítsd a jelet minden sportra vagy minden hajóra; előbb pontosan nevezd meg a fekete ábrát.

• A propeller a géphajókhoz kapcsolódik.
• A SPORT felirat a kedvtelési célú vízijárművek kategóriájára utal.
• A vízisí, a vitorlás hajó, a vitorlás deszka és a motoros vízi sporteszköz külön piktogramot kap.

– A forrásábra megnyitása eredeti méretben (új lapon)

Forrás: Hajózási Szabályzat – tiltó jelek · KAV – belvízi kedvtelési célú vizsgatematika és kérdésbank

Az engedélyezett nagysebességű zóna végjele nem általános hajózási tilalom

A nagy sebességű sport- és kedvtelési hajózásra kijelölt zóna végét mutató jel után megszűnik a külön engedélyezett terület. Ettől még nem válik automatikusan minden hajó számára tiltottá a vízterület; az általános és helyi sebességi, hullámkeltési szabályok lépnek előtérbe.

– A forrásábra megnyitása eredeti méretben (új lapon)

Forrás: Hajózási Szabályzat – tiltó jelek · KAV – belvízi kedvtelési célú vizsgatematika és kérdésbank

A sólyázási piktogram a teljes vízre bocsátási és partra húzási műveletet tiltja

A jel nem egyszerűen az utánfutóra vagy egy rámpa műszaki állapotára figyelmeztet. A hajó vízre bocsátása és partra húzása tiltott a megjelölt helyen. A művelet eszköze nem változtatja meg az alapjelentést.

– A forrásábra megnyitása eredeti méretben (új lapon)

Forrás: Hajózási Szabályzat – tiltó jelek · KAV – belvízi kedvtelési célú vizsgatematika és kérdésbank

A nyíl utasítás: kötelező irány vagy kötelező oldalváltás

Az egyenes nyíl kötelező haladási irányt jelöl. Az ívelt nyíl azt írja elő, hogy a hajó áthajózzon a saját bal vagy jobb oldala felé eső hajóútrészre. Ezek nem ajánlások, és nem egyszerű találkozási kitérések.

– A forrásábra megnyitása eredeti méretben (új lapon)

Forrás: Hajózási Szabályzat – utasító jelek · KAV – belvízi kedvtelési célú vizsgatematika és kérdésbank

Oldalváltás és az adott oldalon maradás két külön utasítás

Az ívelt nyíl oldalváltást, az egyenes menetnyíl a szaggatott határ mellett pedig folyamatos haladást ír elő a hajóút megjelölt oldalán. A feladat megoldásakor mondd ki: „át kell térnem” vagy „ezen az oldalon kell maradnom”.

– A forrásábra megnyitása eredeti méretben (új lapon)

Forrás: Hajózási Szabályzat – utasító jelek · KAV – belvízi kedvtelési célú vizsgatematika és kérdésbank

A megállási tábla a várakozás helyét is kijelöli

Zsilip vagy nyitható híd előtt a B.5 jel nem pusztán óvatosságot kér. Ha a továbbhaladás nem engedélyezett, a tábla előtt kell megállni, és az engedélyező jelzésig vagy kezelői utasításig várni.

– A forrásábra megnyitása eredeti méretben (új lapon)

Forrás: Hajózási Szabályzat – utasító jelek · Hajózási Szabályzat – nyitható hidak megközelítése és fényjelzései · KAV – belvízi kedvtelési célú vizsgatematika és kérdésbank

Szám, kör és függőleges jel: három külön kötelezettség

A szám a legnagyobb megengedett sebességet, a fekete kör a kötelező hangjeladást, a függőleges fekete jel a fokozott elővigyázatosságot közli. A formát pontosan kell azonosítani; egyik sem általános „veszély” jel.

– A forrásábra megnyitása eredeti méretben (új lapon)

Forrás: Hajózási Szabályzat – utasító jelek · KAV – belvízi kedvtelési célú vizsgatematika és kérdésbank

A főág forgalmát nem kényszerítheted irány- vagy sebességváltoztatásra

A T-jel a főágba kihajózó vagy azt keresztező hajót kötelezi arra, hogy a főágban haladók mozgását ne zavarja. A hangjelzés vagy a kisebb hajóméret nem ad automatikus elsőbbséget.

– A forrásábra megnyitása eredeti méretben (új lapon)

Forrás: Hajózási Szabályzat – utasító jelek · KAV – belvízi kedvtelési célú vizsgatematika és kérdésbank

VHF és csatornaszám: kapcsolatba kell lépni a megadott csatornán

A VHF felirat kötelező rádiótelefon-kapcsolatot jelent. A hozzá írt szám a csatornát jelöli. Ez nem rádiócsend és nem pusztán egy elérhető információs szolgáltatás jelzése.

– A forrásábra megnyitása eredeti méretben (új lapon)

Forrás: Hajózási Szabályzat – utasító jelek · KAV – belvízi kedvtelési célú vizsgatematika és kérdésbank

A háromszög helye mutatja, melyik méret korlátozott

Alsó irányból jelölt határ a vízmélységhez, felső irányból jelölt határ a szabad magassághoz, két oldalról befelé mutató jel az átjáró szélességéhez kapcsolódik. A hajó tényleges merülését, magasságát és szélességét biztonsági tartalékkal kell a helyi adathoz viszonyítani.

– A forrásábra megnyitása eredeti méretben (új lapon)

Forrás: Hajózási Szabályzat – korlátozó jelek · KAV – belvízi kedvtelési célú vizsgatematika és kérdésbank

Tudakozódási kötelezettség és a hajóút parttól mért helyzete

A hajózási korlátozás jele további helyi információ beszerzését teszi szükségessé. A fekete háromszögben álló szám ezzel szemben a hajóút adott parttól mért távolságát mutatja. Egyik sem azonos a vízmélység vagy a veszteglési tilalom szélességével.

– A forrásábra megnyitása eredeti méretben (új lapon)

Forrás: Hajózási Szabályzat – korlátozó jelek · KAV – belvízi kedvtelési célú vizsgatematika és kérdésbank

Zöld lobogó: az áthaladás engedélyezett

Az egy vagy két zöld lobogó az adott szabályozott nyíláson vagy szakaszon engedélyezi az áthaladást. A jel nem találkozási oldalt és nem hajókategóriát jelöl; előbb azt azonosítsd, melyik átjáróhoz tartozik.

– A forrásábra megnyitása eredeti méretben (új lapon)

Forrás: Hajózási Szabályzat – tájékoztató jelek, engedélyek és szolgáltatások · KAV – belvízi kedvtelési célú vizsgatematika és kérdésbank

Légvezeték, duzzasztómű és komp: a piktogram nevezi meg a létesítményt

A villámjel a víziutat keresztező légvezetékre figyelmeztet, a felső szám a távolságot adja meg. A duzzasztómű és a kompok külön jelképet kapnak; a szabadon közlekedő és a kötött, nem szabadon közlekedő komp rajzát külön kell felismerni.

• A felső távolságmező előjelzés, nem hajóméret-korlát.
• A komp piktogramjának vonalai a komp mozgási módját különítik el.
• A duzzasztómű jelét ne keverd össze a híd vagy a hajóállomás jelével.

– A forrásábra megnyitása eredeti méretben (új lapon)

Forrás: Hajózási Szabályzat – tájékoztató jelek, engedélyek és szolgáltatások · KAV – belvízi kedvtelési célú vizsgatematika és kérdésbank

A P jel engedélyezi a veszteglést, a szám a vízterületet pontosítja

A kék P jel a víziút megjelölt oldalán engedélyezett veszteglést közli. A mellette vagy alatta megadott szám a veszteglésre használható sáv szélességét vagy határait írhatja le; nem a hajó hosszát jelenti.

– A forrásábra megnyitása eredeti méretben (új lapon)

Forrás: Hajózási Szabályzat – tájékoztató jelek, engedélyek és szolgáltatások · KAV – belvízi kedvtelési célú vizsgatematika és kérdésbank

A római szám az egymás mellé állítható hajók számát adja meg

A P jelhez társított római szám a veszteglőhely oldalirányú kapacitását jelzi. A IV négy, egymás mellé állított hajót jelent; nem négy hajót egy sorban, egymás mögött.

– A forrásábra megnyitása eredeti méretben (új lapon)

Forrás: Hajózási Szabályzat – tájékoztató jelek, engedélyek és szolgáltatások · KAV – belvízi kedvtelési célú vizsgatematika és kérdésbank

Horgony, kikötőbak és körbeforduló nyíl: három eltérő lehetőség

A kék horgonyjel a horgonyzást és a kapcsolódó vonszolást, a kikötőbak a parthoz való kikötést, a körbeforduló nyíl pedig a fordítóhelyet jelzi. A piktogramot előbb nevezd meg, és csak utána olvasd a kiegészítő távolságot vagy határt.

– A forrásábra megnyitása eredeti méretben (új lapon)

Forrás: Hajózási Szabályzat – tájékoztató jelek, engedélyek és szolgáltatások · KAV – belvízi kedvtelési célú vizsgatematika és kérdésbank

A vastag ág a fő-, a vékony ág a mellékvíziút

A kereszteződést vagy betorkollást mutató sematikus jelben a vonalvastagság hordozza a rangsort. Ha a hajó a vastag ágon halad, fő víziúton van; ha a vékony ágon közelít a vastag ághoz, mellékvíziúton közlekedik. A függőleges vagy vízszintes tájolás önmagában nem dönt.

– A forrásábra megnyitása eredeti méretben (új lapon)

Forrás: Hajózási Szabályzat – tájékoztató jelek, engedélyek és szolgáltatások · KAV – belvízi kedvtelési célú vizsgatematika és kérdésbank

A végjel után a korábbi előírás már nem érvényes

A fehér átlós sávval jelölt kék tábla egy tilalom, egyirányú közlekedés vagy más korlátozás végét jelzi. A jel nem új irányt ajánl. Helyszíni táblapárnál a végét jelző második tábla elhagyása után az első tábla utasítása megszűnik.

– A forrásábra megnyitása eredeti méretben (új lapon)

Forrás: Hajózási Szabályzat – tájékoztató jelek, engedélyek és szolgáltatások · KAV – belvízi kedvtelési célú vizsgatematika és kérdésbank

Csap és telefonkagyló: ivóvízvételező hely és távbeszélő állomás

A csap piktogram ivóvízvételező helyet, a telefonkagyló távbeszélő állomást jelez. A csap nem általános ipari vízkivételt, a telefonkagyló pedig nem automatikusan rádiótelefonos információs csatornát jelent.

– A forrásábra megnyitása eredeti méretben (új lapon)

Forrás: Hajózási Szabályzat – tájékoztató jelek, engedélyek és szolgáltatások · KAV – belvízi kedvtelési célú vizsgatematika és kérdésbank

Propeller és SPORT: engedélyezett hajókategóriák

A propeller a géphajók, a SPORT felirat a kedvtelési célú hajók közlekedésének engedélyét közli. A jel nem azt állítja, hogy ezek a hajók csak várhatók; a kategória számára megengedi a közlekedést a jelzett szakaszon.

– A forrásábra megnyitása eredeti méretben (új lapon)

Forrás: Hajózási Szabályzat – tájékoztató jelek, engedélyek és szolgáltatások · KAV – belvízi kedvtelési célú vizsgatematika és kérdésbank

A sportpiktogram az ábrázolt tevékenységet engedélyezi

A vízisíelő, vitorlás, evezős, szörfös, nagy sebességű kisgéphajó és motoros vízi sporteszköz külön piktogramot kap. A jel csak az ábrázolt tevékenységet vagy kategóriát engedélyezi; ebből nem következik más sportok általános engedélye.

• A vitorlás hajó és a vitorlás deszka két külön jel.
• Az evezős piktogram az evezővel hajtott kishajóra vonatkozik.
• A jet-ski külön motoros vízi sporteszköz-jelképet kap.

– A forrásábra megnyitása eredeti méretben (új lapon)

Forrás: Hajózási Szabályzat – tájékoztató jelek, engedélyek és szolgáltatások · KAV – belvízi kedvtelési célú vizsgatematika és kérdésbank

Sólyapálya: vízre bocsátás és partra húzás engedélyezett

A kék sólyapálya-piktogram engedélyezett vízre bocsátási és partra húzási helyet jelöl. Nem veszélytáblaként és nem külön engedélykötelezettségként kell olvasni; a hely üzemeltetési szabályai ettől még kötelezőek.

– A forrásábra megnyitása eredeti méretben (új lapon)

Forrás: Hajózási Szabályzat – tájékoztató jelek, engedélyek és szolgáltatások · KAV – belvízi kedvtelési célú vizsgatematika és kérdésbank

VHF + csatornaszám: információ kapható, nem kötelező bejelentkezés

A kék VHF tábla azt közli, hogy a hajózási viszonyokra vonatkozó információ a feltüntetett csatornán érhető el. Ezt különítsd el a kötelező VHF-kapcsolatot előíró utasító jeltől: ugyanaz a rövidítés szerepelhet, de a jelcsalád és a feladat más.

– A forrásábra megnyitása eredeti méretben (új lapon)

Forrás: Hajózási Szabályzat – tájékoztató jelek, engedélyek és szolgáltatások · KAV – belvízi kedvtelési célú vizsgatematika és kérdésbank

A főjel fölötti szám a később kezdődő előírás távolságát adja meg

A jel fölött elhelyezett távolságmező azt közli, hogy a főjel előírása hány méterrel később kezdődik. A főjel alatt vagy belsejében álló szám más kiegészítő jelentést hordozhat, ezért a szám helye a megoldás része.

– A forrásábra megnyitása eredeti méretben (új lapon)

Forrás: Hajózási Szabályzat – tájékoztató jelek, engedélyek és szolgáltatások · KAV – belvízi kedvtelési célú vizsgatematika és kérdésbank

Öbölbejárat: a zöld vagy vörös fény dönti el a pillanatnyi behajózást

A parti tábla szabályozott behajózási pontot jelöl. Zöld fény mellett az öbölbe szabad behajózni, így nem kell mindenképpen megállni; vörös fény mellett a behajózás tilos és a megállás kötelező. A tábla és a fény együtt ad teljes utasítást.

– A forrásábra megnyitása eredeti méretben (új lapon)

Forrás: Hajózási Szabályzat – tájékoztató jelek, engedélyek és szolgáltatások · KAV – belvízi kedvtelési célú vizsgatematika és kérdésbank

VÁM: a jel megállást ír elő, nem csak helyet mutat

A vörös keretű, fekete vízszintes sávval és VÁM felirattal ellátott jel vámvizsgálat céljából megállásra kötelez. A jel jelentése művelet, nem egyszerűen a vámhatóság épületének vagy irodájának helye.

– A forrásábra megnyitása eredeti méretben (új lapon)

Forrás: Hajózási Szabályzat – tájékoztató jelek, engedélyek és szolgáltatások · KAV – belvízi kedvtelési célú vizsgatematika és kérdésbank